Paraziták elleni immunválasz ppt. A PARAZITÁK ELLENI IMMUN VÁLASZ

Ismételt antigén-hatásra erősödik, mert van memóriája. Magyarázat: A specifikus immunválasz is lehet sejthez, illetve ellenanyaghoz kötött.
A PARAZITÁK ELLENI IMMUNVÁLASZ
A sejtek az. IL interleukin-2, egy serkentő hatású citokin. IL-2R: az IL-2 megkötésére képes receptor. Érdekes, és az ábrán is megfigyelhető jelenség, hogy a kötődés a sejtmagban olyan citokinek termelését is beindítja, amelyekkel a T-sejt saját magát képes stimulálni!
Szemféreg
A Tc sejt receptora TCRigen sokféle szerkezetű lehet. Genetikai mechanizmusok biztosítják, hogy minél többféle variációban jöjjön létre pontosabban: hogy minél többféle Tc-sejt keletkezzen, mivel egy adott sejtnek csak egyféle TCR-je van.
A sokféle Tc sejt receptorai a továbbiakban mintegy tolvajkulcs-készletként funkcionálnak: valamelyik közülük előbb-utóbb illeszkedni tud majd a prezentált antigénnel.
A PARAZITÁK ELLENI IMMUN VÁLASZ
Ezek a bekötődött Tc sejtek és csakis ezek! A Tc sejtek feladata, hogy a szervezet azon saját sejtjeit elpusztítsák perforinnal feloldják amelyeket vírus vagy baktérium fertőzött meg ezek felszínén ugyanis megjelennek a kórokozók idegen fehérjéi. Ezzel a fertőzés tovaterjedésének megakadályozásában játszanak szerepet, nem pedig a kórokozó közvetlen elpusztításában.
Léteznek TH jelű segítő-T-sejtek is, melyek a fentiekhez hasonlóan képesek aktiválódni, de szerepük nem ölés, hanem citokin-termelés, aminek révén stimulálni tudják a Tc sejteket, és az ún. B-limfocitákat is. Régebben azt gondolták, hogy érési folyamatuk a tápcsatorna nyirokképződményeiben történik - a tankönyvben is így szerepel még - mára azonban kiderült, hogy a lép, nyiroktüszők, stb.
A B-limfociták is képesek az antigének bekebelezésére és prezentálására, de a TH sejtek citokinjei nélkül általában nem aktivizálódnak.
Immunrendszer
A TH sejtek hatására azonban nagyobb méretű ún. A plazmasejt a receptorfehérjéit nagy tömegben termelni kezdi, és mint immunglobulinokat ellenanyagokat kibocsátja magából.
A B-limfociták tehát nemcsak az oldott antigéneket ismerik fel ahogy azt a tankönyv szövege alapján gondolnánkhanem a sejtes szerkezetűeket is, de ellenük immunglobulin-termeléssel és nem sejtfeloldással küzdenek, vagyis ilyen értelemben valóban az ellenanyaghoz kötött immunválasz fontos szereplői. Az ellenanyaghoz kötött - humorális - immunitás: A B-limfociták ellenanyagai értelemszerűen rá tudnak kapcsolódni az adott antigénre, megszüntetik ezáltal annak fertőzőképességét, ráadásul vonzóvá is teszik a bekebelezésre váró makrofágok és granulociták számára ez a jelenség az opszonizálás.
Mind a T- mind a B-limfocitáknak léteznek több évig akár évtizedekig élő alakjaik a memóriasejtekmelyekből kiindulva egy újabb antigén-találkozás esetén sokkal rövidebb idő alatt felfuthat a klónszelekció lévén, hogy ezek több példányban is már a megfelelő receptorral rendelkeznek, kevesebb idő kell tehát ahhoz, hogy a bekötődés megtörténjen.
A tankönyvi ábra azonban csak annyit árul el az izom működéséről, hogy az aktin és a miozin szálai valamiképpen egymásba csúsznak. Érdemes közelebbről is megnézni, hogy mi is történik! A figyelmesebb szemlélő már az említett ábrán is megfigyelheti, hogy az aktin szálai valami mást is tartalmaznak az aktingömböcskéken kívül.
Ezek a tropomiozin és a troponin nevű fehérjék. Ez utóbbiak megakadályozzák, hogy a miozinmolekulák az aktinnal kötődni tudjanak: Megfigyelhetjük, hogy a miozinmolekulák feji vége képes ATP molekulák megkötésére, de ahhoz, hogy teljesen ADP-re és foszforsavra hasítsa azt, paraziták elleni immunválasz ppt kell lépnie az aktinnal az aktin tehát lényegében a miozin ATP-bontó hatását fokozó katalizátor!
Az aktin-miozin kapcsolat azonban mindaddig nem jöhet létre, amíg a tropomiozin ki nem billen a helyéről.
Következő előadás:
Ez akkor történik meg, amikor idegingerület hatására az izomrostok endoplazmatikus hálózatából az addig ott tárolódott kalciumionok felszabadulnak és a troponin kötőhelyére beépülve a fehérje szerkezetváltozását eredményezik a tropomiozin lecsúszik az aktinszálban megfigyelhető "árokba" : Az aktinnal való kötődés hatására magnéziumionok jelenlétében a miozin elhasítja az ATP-t, s emiatt a saját térszerkezete is megváltozik.
A "fejecske" hajlásszöge a foszforsav leválásakor 90°-ról 50°-ra, majd az ADP ledisszociálásakor 50°-ról 45°-ra változik "bólintás"és emiatt a miozin magával húzza az aktint: Az ábrán látható aktin-miozin kapcsolat csak egy újabb ATP molekula bekötődésével szűnik meg ekkor ismét a legelső ábrának megfelelő szituáció áll be, azzal a különbséggel, hogy a tropomiozin mindaddig az "árokban" marad, amíg az ingerhatás tartés a leírt folyamat többször, ciklikusan ismétlődik egy másodperc alatt akár több százszor iss ez a sok pici elmozdulás végül is az izom összehúzódását eredményezi.
Ha azonban nincs több ATP, a miozin az utolsó ábrán látható módon, stabilan a miozinhoz kötve marad és az izom paraziták elleni immunválasz ppt válik ez történik pl.