Féregjarat csillagaszat

Mindez megmagyarázna egy, az elméleti fizikusokra nehezedő paradoxont. Létezik egy vitás kérdés, mely féregjarat csillagaszat boncolgatja, mi történne velünk, ha beleesnénk egy fekete lyukba.

Alapok[ szerkesztés ] Albert Einstein és Nathan Rosen már ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik. John Archibald Wheeler és Robert Fuller as évekbeli számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át. A kétirányú féreglyukak elméleti alapjait Kip Thorne és diákjai dolgozták ki ben.

Két verzióról beszélhetünk, vagy elégünk, vagy egyszerűen szétszakít a hatalmas gravitáció. A veszély természetének megállapítása nem nevezhető az emberiség legnagyobb problémájának, az elméleti fizikusok számára azonban egy ellentmondást fed fel a kvantum mechanika és az általános relativitás között, a rejtvény megfejtése pedig elvezethet a gravitáció rég áhított kvantumelméletéhez.

A relativitás szerint, ha beleesünk egy fekete lyukba, akkor a "spagettizálódás" áldozataivá válunk - az egyre hevesebb gravitációs erők szépen fokozatosan szétszaggatnak minket. A fekte lyukak fotonokat bocsátanak ki egy Hawking-sugárzásnak nevezett folyamaton keresztül, ezek a fotonok pedig "összefonódnak" a fekete lyuk belsejével és egymással is.

Ez megszeg egy kvantum szabályt, mely szerint féregjarat csillagaszat részecske nem fonódhat össze egyszerre két dologgal. A kvantum monogámia megőrzése érdekében tavaly Polchinski felvetette annak lehetőségét, hogy a fekete lyuk - foton összefonódás felbomlik, egy energiafalat idézve elő a fekete lyuk eseményhorizontján, ami egy jókora pofont ad a relativitásnak, mivel bármi, ami bejut a fekete féregjarat csillagaszat a spagettivé válás helyett egyszerűen féregjarat csillagaszat.

Íme, a fekete lyuk tűzfal paradoxon. Több magyarázat is született azóta, most azonban a fizika két nagyágyúja, a Princeton tudósa, Juan Maldacena, valamint Leonard Susskind a Stanford Egyetemről minden eddiginél merészebb feltevéssel állt elő, egy újfajta féregjárattal, ami elvileg nem teszi szükségszerűvé az összefonódás felbomlását.

A páros először is bebizonyította, hogy ezek a tér-idő alagutak. Ebben az esetben a féregjárat az összefonódás fizikai manifesztálódása.

1. Szarvasmarha- szalagféreg tulajdonosváltás
2. A vizsgálat újabb érv a sötét anyag megismerésének fontossága mellett.
3. féregjárat | tothnagy.hu
4. Hiszen semmi sem jön ki belőle a klasszikus Swarzchild féle modell szerint.
5. Emberi belféreg kepek
6. Ablak a kozmoszra Az oroszok mindig is le voltak maradva az Egyesült Államokhoz képest az űrteleszkópokkal történő csillagászati megfigyelések terén, ám ennek elsősorban pénzügyi okai voltak: a Szovjetunió felbomlásával a részben elkészült űrtávcsövek fejlesztése gyakorlatilag leállt.

Maldacena és Susskind kiterjesztette ezt az elméletet egy különálló fekete lyukra, és annak a Hawking-sugárzására, ami egy újfajta féregjáratot eredményezett lásd a fenti képen.

Véleményük szerint ez a féregjárat, ami összeköti a fekete lyukat a Hawking-sugárzásával, nem okozhat olyan gondot a kvantum monogámiának, mint amit a normál összefonódás felvet.

Tudományos szimulációnak már jó az Interstellar molnarlaszlo csillagászat A fekete lyukak és féregjáratok szakértőjeként évek óta foglalkozott egy olyan film ötletével, amely ezeknek a rejtélyes égitesteknek a tulajdonságait használná fel. A lehetőségek tárháza igen széles: a féregjáratok hipotetikus átjárók a téridő távoli pontjai között, a fekete lyukak pedig mindenféle szédítő tulajdonsággal bírnak, idődilatációtól eseményhorizontig. Társa is volt ebben a munkában, a filmproducer Lynda Obst személyében. Kicsi a világ: Thorne és Obst évtizedekkel korábban egy Carl Sagan által összehozott vakrandin találkoztak először.

Mindezek eredménye, hogy nem jelenik meg a tűzfal, megőrizve a relativitást. Patrick Hayden, a kanadai McGill Egyetem tudósa meggyőzőnek találja az összefonódott fekete lyuk párok elméletét, azonban a fekete lyuk és a foton kapcsolatát alaposabban megvizsgálná.

Eközben Polchinski óvatos optimizmussal fogalmaz: "Ez új ötleteket vezetett be, azonban még mindig sok magyarázatra váró tétel van" Az új definíció sem zárja ki teljes egészében a tűzfalak lehetőségét. Maldacena és Susskind felvázolta, hogyan manipulálhatja egy külső szemlélő a Hawking-sugárzást, létrehozva egy lökéshullámot, ami végig haladva a féregjáraton tűzfalként jelenik meg.

Ez még nem jelent túlzott problémát a relativitás számára, a tűzfal ugyanis opcionális, nem lényeges a fekete lyuknak.

Maldacena reményei szerint ezeknek az opcióknak a vizsgálatából többet tudhatunk meg a kvantum gravitációról.