Féreg milyen hőmérsékleten.

A nyúlfélék Ausztrália és Madagaszkár kivételével mindenütt õshonos rágcsálók. A szabadban élõ példányok a lakóhelyükhöz szívósan ragaszkodnak. Nappal természetes vagy maguk készítette föld alatti üregekben pihennek és a szürkület beálltával indulnak táplálék után. Szaglásuk és hallásuk kitûnõ. Az egyik legközönségesebb faj a mezei nyúl Lepus europaeusmelynek alfajai Európában, sõt Ázsia és Afrika jelentõs területein is megtalálhatók.

Az üregi nyúl Oryctolagus cuniculus színezetében a mezeihez hasonló, de annál kisebb és zömökebb termetû, rövidebbek a fülei és a hátulsó végtagjai.

Ennek a fajnak a háziasításából jött létre a házinyúl. A nyúl háziasítása nagyjából a Középkorban, kolostorokban kezdõdött. A XVII. A házinyúlnak kétféle hasznosítású fajtáját különböztetjük meg: a húsnyúl belga óriás, francia kosorrú stb. A ház körüli nyúltartás Magyarországon régóta elterjedt és az ország egyes részein kiemelkedõen sokan foglalkoznak vele, többnyire kiegészítõ állattenyésztési tevékenységként, mások kedvtelésbõl tenyésztik.

A hazai exportlehetõségek kedvezõ alakulása következtében az elmúlt 20—30 évben jelentõsen fejlõdött a nagyüzemi nyúlhús termelés. Ennek az eredményessége — mint az összes termelõ tevékenységé — a nyereség és a ráfordítás különbségébõl származik, amiben természetesen fontos féreg milyen hőmérsékleten az adott pillanatban a piaci helyzet és a telepet mûködtetõ szakemberek képzettsége.

A profit és a veszteség sokszor a személyzet szakmai képzettségébõl és a betegségeket sikeresen megelõzõ tevékenységébõl ered. Csak egészséges állománnyal lehet hasznot termelni. Az egészség feltétele az állat igényeit kielégítõ tartási- és takarmányozási feltételek biztosítása és a magas szintû higiénikus környezet kialakítása.

A betegségeket terjesztõ mikrobákat vírusok, baktériumok, gombák és a parazitákat távol kell tartani a tömegesen együtt tartott állatoktól. Manapság egyre többen tartanak — akár kedvtelésbõl — a természeteshez közeli körülmények között nyulakat.

A viszketés és cellux segít felállítani a diagnózist

A nyulakban elõforduló férgességek tárgyalásakor figyelembe kell venni mind az összes tartási módot, mert mindig más-más élõsködõ megjelenésére kerülhet sor. Kezdjük a férgek felsorolását a mételyekkel. A közönséges májmétellyel Fasciola hepatica és a lándzsásmétellyel Dicrocoelium dendriticum akkor fertõzõdhetnek az állatok, ha fertõzõ lárvákat tartalmazó friss vagy szárított zöld növénnyel etetik õket.

Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia? A macskákat gyakran vádolják allergia okozásával. Tudósok felfedezték, milyen folyamat váltja ki a tüneteket, ez pedig lehetővé teheti a gyógyszeres kezelést.

A májmétely iránt a nyúl a rendkívül fogékony fajok közé tartozik. A felsorolt mételyek kifejlett példányai a májban telepszenek meg, milyen tablettákat használnak a férgek megelőzésére és epehólyag-gyulladást okoznak, aminek következtében étvágytalanság, sárgaság és ödémaképzõdés jelentkezik.

Online Laboratórium Laposférgek okozta betegségek kezelése A férgek csoportjába a legkülönbözőbb eredetű állatok tartoznak. Mindössze az a közös bennük, hogy gilisztaformájú a testük. Attól függően, hogy az élősködő férgek, amik a halaknál előfordulnak, milyen fokú rokonságot mutatnak, különböző módon és különböző hatóanyagokkal kell kezelni őket. A laposférgek csoportjába sok fontos parazita tartozik.

A fertõzöttség elõfordulása szerencsére ritka, de a ház körül tartott nyulaknál számolni kell vele olyan vidékeken, ahol a mételyek honosak. Plutyka leves galandférgesség kétféle formája között különbséget kell tennünk.

Elsõ esetben a nyúl vastagbelében a 30—80 cm hosszú kifejlett férget Anoplocephalidae találjuk. A nyúl a parazita szempontjából a végleges gazda.

féreg milyen hőmérsékleten sík platyhelminthes

Az állatok fertõzõdése az áttelelésre is képes, több évig is elélõ talajlakó atkákkal történhet a szárított vagy zöld fû etetése során. A súlyosabb fertõzöttség emésztési zavart okoz, aminek senyvesség és elhullás lehet a következménye.

A galandférgesség másik formájában a nyúl a féreg fejlõdése szempontjából feltétlenül szükséges köztigazda szerepét tölti be. A kifejlett féreg valamilyen ragadozó — kutya vagy róka — vékonybelében található. A féreg lárvája Cysticercus pisiformis viszont a nyúl hasüregében, a hashártyáján — borsószemhez hasonló, egyenként vagy csoportosan szõlõfürtre emlékeztetõ formában — tapadó, áttetszõ hólyagban található.

A leírtakból következõen ez a parazitás megbetegedés a zártan tartott és mesterségesen összeállított takarmánnyal etetett nyulak esetében nem jelentkezhet, viszont a természetest megközelítõ körülmények között élõ állományokban számolni kell az elõfordulásukkal. A mételyekhez és galandférgekhez képest sokkal gyakrabban lehetnek jelen a bélcsatornában a különféle fonálférgek. Ezek a gyomor, a vékony- és a vastagbél lakói. Fejlõdésük közvetlen módon, köztigazda nélkül bonyolódik le.

A nagy tömegben együtt tartott nyulak környezetének kifogásolható higiéniai állapota elõsegíti a gyors fejlõdésüket és a fertõzõdés súlyosságát. A bélcsatornában elõforduló néhány féreg közül a leginkább figyelmet érdemlõ — zárt, nagy létszámú állományokban is — gyakran elõforduló parazitát szeretném bemutatni.

Ez a nyúl hegyesfarkú-férge Passalurus ambiguusamelyik abba a csoportba tartozik, ahová pl.

féreg milyen hőmérsékleten az enterobiasis megelőzése felnőtteknél

Általában ezt igazként el is fogadhatjuk, azonban ha a részletekre is kíváncsiak vagyunk, akkor a kép megváltozik. Nézzük ezeket a részleteket.

A sertés és a fonálféreg

A nyulak az érett petékkel lárvákkal szennyezett takarmány és ivóvíz elfogyasztása útján fertõzõdhetnek. A köztudottan koprofag nyulak, ha fertõzöttek, akkor a saját bélsaruk elfogyasztásával ezt a fertõzöttségét folyamatosan fenn tudják tartani. Ha tisztában vagyunk a nyúl emésztésélettanával, akkor azonnal fel kell figyelnünk erre a motívumra.

A nyúl egészséges emésztésében a rostos tápláléknak rendkívül nagy jelentõsége van. A növényi rostanyag hasznosítható tápanyaggá történõ átalakításában féreg milyen hőmérsékleten szerepe van a vakbélben mûködõ cellulózbontó baktériumflórának. A kellõ mértékben ki nem alakult flóra vagy annak csökkenése emésztési zavarhoz vezet. Tehát, ha az egészséges emésztésben jelentõs szerepet játszó baktériumok mennyisége a parazitás fertõzöttség hatására eléri azt a kritikus alsó szintet, ami a normális bélmûködést nem teszi lehetõvé, akkor klinikai tüneteket vált ki a fertõzöttség.

A bélcsatornát érõ káros behatások elsõ jele többnyire a hasmenés és a belek felpuffadása. A rendellenes emésztés károsan hat — tenyészállományokban — a nyulak általános egészségi állapotán keresztül a szaporaságra és az utódok felnevelésére is.

Gyakori megbetegedések

A betegségre utaló általános klinikai tünetek étvágytalanság, hasmenés, spontán féregürülés stb. Gyakorlott szem szükséges azonban ahhoz, hogy az alig egy cm hosszúságú férgeket a növényi rostokat tartalmazó bélsárban észre vegyük. Súlyos fertõzöttség esetén a kiürített bélsárban vagy annak felületén is található kivételesen egy-egy féreg, de ezek sem feltûnõek. A nagy létszámú telepeken az intenzíven tartott nyulak férgességi állapotát a rendszeresen elvégzett laboratóriumi parazitológiai vizsgálatokkal ellenõrizni tudjuk és az eredmények alapján idõben végrehajtott beavatkozásokkal a jelentõsebb kártételt ki tudjuk küszöbölni.

A többféle módon végrehajtható laboratóriumi vizsgálatok közül a fertõzöttség legbiztosabb megállapítására a bélsár felszíndúsításos eljárása mutatkozott. Ezzel a módszerrel az állományban esetlegesen jelen lévõ más paraziták is kimutathatóak.

Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

A mélyreható vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az eredményesség szempontjából nem mindegy a vizsgálandó bélsárminta vételének idõpontja sem. A nõstény Passalurus férgek peteürítése nem egyenletesen zajlik a nap 24 órájában.

A fertõzött állatoktól hatóránként vett minták közül a legkevésbé biztosan a délelõtti 6—12 óra közötti mintákból, legbiztosabban pedig a délutáni és esti órákban gyûjtött mintákból lehet kimutatni a parazita petéit.

féreg milyen hőmérsékleten gyógyszerek májzsákokra

Nyílván felmerül a nyúlászok körében az a kérdés, hogy mit tehetünk a fertõzõdés megelõzése érdekében, illetve milyen beavatkozással tudjuk meggyógyítani a már fertõzõdött állományt? A fertõzõdés lehetõségének kizárása — a megelõzés — az állatok egészségének megõrzésében a legfontosabb összetett tevékenység. A betegségek megelõzése a járványvédelmi és a higiéniai szabályok szigorú betartásán alapszik. A járványvédelem alapja az állattartó telep zártsága, ami azt jelenti, hogy ellenõrizetlenül ne kerüljön a telepre állat, ragályfogó eszköz, takarmány vagy illetéktelen személy.

Ennek elérése érdekében az állattartó telepet körül kell keríteni és folyamatos õrzésérõl gondoskodni kell.

Az enzimek és a hashajtók elpusztítják a férgeket

Az ilyen zárt állományba szükség esetén állatokat csak az elõírt karanténozás és a szabályok szerint elvégzett állategészségügyi beavatkozások után szabad bevinni. A takarmány és egyéb féreg milyen hőmérsékleten telepre jutását féreg milyen hőmérsékleten kell. A megelõzés sarkalatos pontja a környezet higiéniájának biztosítása.

A rendszeres takarítás eredményességét a hatékony fertõtlenítõ szerek használatával fokozni lehet. Ma már kereskedelmi forgalomban vannak féreg milyen hőmérsékleten hatékony fertõtlenítõ szerek, amelyek nem csak a baktériumok és vírusok ellen használhatóak eredményesen, de a korábbi fertõtlenítõ szerekkel el nem pusztítható paraziták ellen is hatékonyan bevethetõek.

Friss hírek

A féregfertõzött állományokban féreg milyen hőmérsékleten mentesítés elengedhetetlen eszköze a programszerû féregtelenítõ anthelmintikus gyógyszeres kezelés. A féregtelenítõ gyógyszeres beavatkozásoknál alapelvnek kell elfogadni azt, hogy a rendszeres féregtelenítés akkor vezethet eredményre, ha mindig egy állatcsoport áttelepítése elõtt végezzük el. Az egyszer elvégzett féreg milyen hőmérsékleten nem nagyon hatékony, mivel a féregre jellemzõ közvetlen fejlõdés miatt az újrafertõzõdés gyorsan megtörténhet.

Hathatósabb eredmény érhetõ el, ha a gyógyszert több legalább 5 napon keresztül — a gyógyszer kiszerelésétõl függõen — takarmányba keverve vagy ivóvízben adjuk az állatoknak. A kezelést ki kell egészíteni a ketrecek alapos takarításával és fertõtlenítésével.

A parazitikus férgek által okozott veszteségek megelõzése céljából ajánlott — legalább a tenyésztésre szánt állomány — évi rendszeres laboratóriumi parazitológiai vizsgálatát elvégeztetni. A vizsgálat eredményét figyelembe véve a gyógyszeres beavatkozás megtervezéséhez és elvégzéséhez kérjük az állomány ellátását végzõ állatorvos tanácsát és segítségét.

Kategória: AktualitásokBetegségekHasznos tanácsok Férgesség A helminthiasis — azaz a férgesség — az az állapot, amit a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. A férgek olyan paraziták, melyek csak a gazdaszervezetben képesek az életben maradásra, azaz emberben vagy állatban élnek és szaporodnak. Kifejlett példányaik általában szabad szemmel is jól láthatóak és általában — de nem mindig — a gyomor-bél traktusban élnek. Néhány fajtájuk azonban a véráramba vagy akár a szövetekbe is képes bejutni, ott fejlődni, ami során ún.

Merényi László.

Lehet, hogy érdekel