Amelytől a szájból származó rothadás szaga, Élelmiszer-higiénia

Különböző vajsavbaktériumok Pasteur értekezéséből a bor betegségeiről II. Egy hónap mulva munkában megőszült vegyészek dicséretében és barátságában részesült, akik mint velük teljesen egyenrangúval bántak vele. Rövidesen meg is kapta kinevezését a strassburgi egyetem vegyészeti tanszékére és üres óráiban ráért arra, hogy megkérje az egyetemi dékán leányának kezét.

Nem tudta akkortájt, vajjon amelytől a szájból származó rothadás szaga kap-e kosarat. Pasteur nem kapott kosarat. A fiatal leány hozzáment és egyike lett a világ leghíresebb, talán legtöbbet szenvedett, de sok tekintetben legboldogabb asszonyainak, akiről történetem folyamán nem egyszer megfogok még emlékezni. Családfői minőségében Pasteur még nagyobb tűzzel vetette magát munkájára; számtalanszor feledkezett meg férji mivoltáról és éjjeleit laboratóriumában töltötte.

Éjszakáim miatt gyakran kapok ki feleségemtől, de azzal vígasztalom, hogy világhírűvé fogom tenni. Megkísérelte például, hogy a vegyi folyamatokat megváltoztassa olymódon, hogy az egymásraható anyagokat óriási mágnesek közé helyezte.

Különösen óraműveket szerkesztett, amelyekkel élő növényeket határozott irányú mozgásra késztetett; így remélte, hogy rákényszeríti az élősejt részecskéit arra, hogy eltérőleg rendes helyzetüktől a tükörképpel jellemezhető rendbe sorakozzanak.

Sértő flegma - okok és betegségek - Torokgyulladás

Belekontárkodott teremtő Úristen mesterségébe: uj fajtákat akart teremteni. Pasteur Strassburgból hamarosan elkerült és elfoglalta a lillei egyetem vegyészeti tanszékét, valamint dékáni hivatalát.

Megtelepedett a Virág-utcában és itt botlott életében először a mikróbák birodalmába. Ebben a patinás, becsületes városban, amelyben a szeszégetők, a cukorrépa-ültetvényesek és nagy földbirtokosok domináltak, kezdette meg nagy hadjáratát. Mik voltak ennek a hadjáratnak vezérlő elemei? Tudomány, drámai lendület, vallásos áhitat és részben politikai is.

A hadjárat eredménye pedig egy új tudománynak, a bakteriológiának megszületése volt.

A legsűrűbb elemhez társítható a légies illat, míg a legritkább elem sajátja a hangrezgés. Igazából e kettő — az illat és a hangrezgés — alkotja az anyagi természet érzékelhető skálájának végpontjait, ezért mindkettő rendkívül figyelemre méltó. A tudomány is mondja, hogy a testszag mennyire fontos a non-verbális tájékozódásban, például a párválasztásban, vagy a szülő-gyermek kapcsolatban. Ez a szerelem, a szeretet szaga. Minden embernek van egy saját szag-felhője, egy csakis reá jellemző illat-aurája.

Ebből a nem nagyon érdekes középnagyságú városból, amely a tudomány történetében eladdig semmi szerepet nem játszott, indította útjára azt a nagy hullámot, amely a tudományok hajóját 30 esztendőn át hullámzásban tartotta. Megmutatta a világnak, milyen fontos élőlények a mikróbák, miközben ezernyi barátot és még több ellenséget szerzett; nevét ezerszer írta lángoló betűkkel a világ összes ujságjainak címlapjára, de eközben párbaj-ellenfelet szerzett; a nagyközönség vajmi gyakran élcelődött az ő drágalátos bacillusai felett, miközben fölfedezései kapcsán ezernyi anya menekült meg a korai halál veszedelmeitől.

Amikor a köpet termelése normálisnak tekinthető

Szóval ebből a kis városból röppent ki neve a halhatatlanság felé. Amikor Strassburgot elhagyta, lelke csalódásokkal volt telve és elvesztette hazáját. Amikor Lillebe érkezett, mintha elkanyarodott volna a hírességhez vezető útjában: egy cukorgyárosnak sietett a segítségére. Mi csak azt a tudományt becsüljük, amely segítségünkre van.

Szagok az orrban

A legnagyobb készséggel állunk önnek és laboratóriumának minden tekintetben szolgálatára, ha önnek sikerül répatermésünk százalékos cukortartalmát vagy spirituszgyáraink jövedelmezőségét emelni. Őbizony nemcsak tudós, hanem jóval több annál! Képzeljétek csak el, milyen feleletet adott volna Isaac Newton azoknak a vasgyárosoknak, akik őt arra kérik, hogy nehézkedési törvényeit hasznosítsa a vasgyártás körül!

Azt hiszem, ez a magábazárkózott kutató égnek emelte volna kezét és bibliájába temetkezve hessegette volna el magától a földi gondolatokat.

A hírneves Faraday, az elektromosság fölfedezője, hasonló körülmények között bizonnyal otthagyta volna a kísérletezést és visszamenekült volna a könyvkötés mesterségéhez, amelyet a tudomány kedvéért elhagyott. De Pasteur nem volt szerény ibolya. Mint a XIX. Kevéssel azután Bigo úr kereste fel, egy gazdag spirituszgyáros, aki cukorrépából állította elő az alkoholt. Bigo úr lehorgasztott fővel kereste a fiatal tudós segítségét.

Naponta ezer, meg ezer frankot veszítünk gyárunkban és nem tudjuk, milyen módon segítsünk a bajon. Nem keresne fel bennünket és nem mondaná meg mitevők legyünk? Pasteurnak fogalma sem volt akkortájt arról, hogyan lesz majd Bigo úrnak segítségére.

Valamint arról sem tudott semmit, hogyan változik át a cukor alkohollá. Hiszen akkor a világ egyetlenegy kémikusának sem volt erről a folyamatról még csak halvány sejtelme sem. Nyomorult kis laboratóriumában hiába vakargatta fejét, hiába tépelődött, míg végre elhatározta, hogy mindenekelőtt az egészséges kádak tartalmát fogja megvizsgálni. Ezt a nedűt, illetőleg annak egy cseppjét mikroszkópja alá vette, talán azért, hogy kristályokat keressen a zavaros folyadékban.

De ime meglátta, hogy ez a szürke csepp telve van apró gömbökkel, amelyek jóval kisebbek minden kristálynál és hogy ezek a sárgás gömböcskék telve vannak belsejükben még apró, táncoló pontocskákkal. Legnagyobb csodálkozására azonban gömböket is talált, amelyeknek oldalából apró bimbók burjánoztak elő; — miként a kelbimbók a szárból.

Ezek az élesztők élnek. Ők változtatják át a répacukrot alkohollá! A lakmusz pirossá változik, szóval a folyadék sav-tartalmú. Nem látok egyebet, mint különböző képletek zavaros összevisszaságát: mit jelenthet ez az összevisszaság?

A beteg nedüben apró szürke pelyhek tapadnak az üvegfalához — íme ezek a pelyhek helyenként a felületen gyűlnek össze — lássuk csak! Nem látom ezeket a pelyheket abban a másik palackban, amely élesztőt és alkoholt tartalmaz. Vajjon mit jelenthet ez a különbség.

Elérkezett a Pasteur nagy órája. Mert ebben a cseppben nem voltak többé élesztő golyócskák nem bizony. Valami egészen más, valami különös kép tárult bámuló szeme elé, aminőt nem látott még soha életében. A csöppben pálcikákhoz hasonló képletek nyüzsögtek, mozogtak, táncoltak egyesével, párosával, vagy tömegesen. Ezeket az apró képleteket alig tudta nagyságukban megbecsülni, hiszen jóval kisebbek voltak az élesztősejteknél és a milliméter ezredrészét csak kevéssel haladták túl. Ezen az éjszakán Pasteur szemét elkerülte az álom.

Átvirrasztott éjszakája után kurta lábaival visszasietett a cukorgyárba.

Torokgyulladás A flegma egy olyan rendellenes folyadék, amelyet a légzőrendszer köhögéssel választ ki. A flegma értékes diagnosztikai anyag.

Nem gondolt már Bigo úrra és eszébe se jutott, hogy valójában Bigo úrnak akart férgekkel lefogy vagy zsíros lesz lenni.

Bigo úr meghalt az ő számára. Az egész világ eltünt szeme elől és nem maradt meg más, mint ő maga, a lázban égő kíváncsi Pasteur, meg ezeknek a táncoló pálcikáknak milliói.

Köhögés oka: a torokban és a hörgőkben, köhögés és köhögés nélkül, zöld, sárga, vastag

A szürke nyálkás tömegek minden gombostűfejnyi részletében megszámlálhatatlan mennyiségben találta meg őket… Ezen az éjszakán felesége hiába várta és végezetül férje nélkül tért nyugovóra; Pasteur pedig olyan készülékek sorát állította össze, amelyek dolgozószobáját valóságos varázsló barlanggá változtatták át. Talán úgy áll a dolog, hogy a pálcikák harcot vívnak az élesztő gömbökkel és leküzdik őket.

Ha az élesztő az alkoholnak fermentuma, akkor a pálcikák a tejsav fermentumai, szóval ők készítik a tejsavat! Amelytől a szájból származó rothadás szaga valami azt súgta fülébe, hogy ez a hiedelem valóság. És ezen ne csodálkozzunk. Egész életében ezer meg ezer esetben fordult elő, hogy megérezte az igazságot és pontosan megmagyarázta azokat a különös jelenségeket, amelyeket rövidlátó szemével észlelt.

Magyarázata nem egyszer hamis úton járt; de ha meglátta az igazságot, akkor egész valójával igyekezett azt beigazolni, hajszolta, űzte a végletekig, nekitámadt egész erejével és végezetül egész tündöklő voltában napvilágra hozta.

Körülbelül ez lehetett lelkiállapota ekkor is, amikor az emberiség sokezer éves rejtélyét: az erjedések misztériumát megoldotta. Fejében ezernyi zavaros terv kóválygott és ezzel az ezernyi tervvel azt akarta beigazolni, hogy sejtései igazak; de eközben nem hanyagolta el azoknak üzleti érdekeit sem, kik a városka ipari társadalmát vezették, valamint nem hanyagolta el felettes hatóságainak és tanítványainak érdekeit sem.

Laboratóriumát részben mezőgazdasági állomássá alakította át, majd Párisba sietett vissza. A tudományos akadémia tagjává akarta magát megválasztatni — tegyük hozzá — sikertelenül és tanítványait tanulmányutakra vezette a környék sörfőzdéibe és vasműveibe.

Ezeken az útjain érezte: be fogja bizonyítani, hogy a kis pálcikák tényleg élnek és azt, hogy lehetetlenül apró voltuk dacára olyan óriási vegyi munkát végeznek, amire milliószor nagyobb élőlények nem képesek: ők változtatják át a cukrot tejsavvá.

Ki kell találnom azt a tiszta folyadékot, levest vagy mit, amelyben annak rendje és módja szerint tanulmányozhatom és megfigyelhetem tulajdonságaikat. Meg kell találnom ezt a speciális táplálékot a részükre és majd megfigyelem, vajjon szaporodnak-e, vajjon utódokat hoznak-e a világra, vajjon ezernyi számban mutatkoznak-e ott, ahol annak előtte csak egyes példányokban voltak láthatók.

Hát bizony nem szaporodtak el. Egyszerűen száraz élesztőt tiszta vízben főzött meg és aztán kristálytisztává szűrte meg, majd meghatározott mennyiségű cukrot tett hozzá és egy kevés szénsavas meszet krétáthogy ezzel lekösse a leves esetleges savanyúságát.

Azután pedig várt, türelmesen, izgalommal, idegesen várt. Az egész bacillus-vadászatban az a legirtózatosabb, ha az eredmény nem jelentkezik azonnal; ez a vadász türelmét rettenetesen próbára teszi.

Várakozás közben pár bizonyítványt írt alá, aztán megtartotta előadásait, majd visszasietett laboratóriumába és bekukkantott költőszekrényébe, vajjon mi történt drágalátos pálcikáival, majd tanácsokat adott amelytől a szájból származó rothadás szaga gazdáknak, hogy miféle műtrágyát használjanak, gondolataiba elmerülve fogyasztotta el ebédjét, újra meglátogatta költőszekrényét és közben várt. Majd fölkereste ágyát anélkül, hogy tudta volna, mi történik palackjai belsejében; — de hiszen tudjuk, hogy mennyire kerüli annak a szemét az álom, akinek lelke az ilyen nem-tudásnak háborgó tengerén hánykolódik.

A következő napon nem igen változott kedélyhangulata, de estefelé, amikor lábai már fáradtan cipelték reményvesztett testét, mégegyszer visszatért beojtott üvegeihez. Kiemelte az edényt a költőszekrényből és a libegő gázláng felé tartotta, amely óriási groteszk árnyakban rajzolta laboratóriumának különös formájú eszközeit a falakra.